Reggel amikor felkeltem akkor nagyon fáradt voltam, hiszen alig szoktam hozzá, hogy ilyen korán kell kelnem. De nagy nehezen kimásztam az ágyamból. Lementem inni egy pohár vizet és akkor kómásan lejön Moonie is a lépcsőn.-Jó reggelt! –motyogta.
-Jó reggelt! –mondtam.
-Ma már suli. Nem akarok menni. –mondta.
-Miért szerinted én akarok mi? –kérdeztem.
-De te stréber vagy te szereted a sulit. –mondta mosolyogva.
-Kösz. Kérsz valamit reggelire? –motyogtam.
-Nem. Te kajálsz itthon? –kérdezte.
-Igen kajálok most tejfölös pirítóst. Biztos nem kérsz? –kérdeztem.
-Biztos. Én addig felmegyek és lezuhanyzom meg sminkelek és előveszem az egyenruhát. –motyogta és közben ment fel a lépcsőn.
-Jól van. –mondtam majd elkezdtem csinálni a kaját mikor kész lett meg ettem csináltam tízórait Moonienak és magamnak. Majd felmentem elővettem az egyenruhát majd bementem a fürdőbe megmostam a fogamat, az arcomat és sminkeltem majd felöltöztem és lementem a nappaliba Mooniera csak 5 percet kellett várnom most kivételesen sietett. Végül elindultunk. A Kyung Hee Cyber Egyetem nem volt annyira messze a háztól szerencsére mert nagyon fáradtak voltunk Moonieval. Nem hiányzott a suli, az egyszemélyes padok meg a terem jajj.... egyáltalán. Az első óránk Földrajz volt de a tanár hiányzott így lyukas óránk volt. A második óránk Matek volt és az igazgató volt velünk.
-Nem is tudtam, hogy az igazgató Matek szakos. –súgtam meg Moonienak aki mellettem ült.
-Hát képzeld én se tudtam! –súgta vissza.
-Gyerekek mától lesz egy új osztálytársatok! –jelentette ki az igazgató.
-Micsoda? –kérdezte egyszerre az osztály.
-Csend legyen! Ő egy cserediák Japánból érkezett. Szeretném ha ugyan úgy tisztelnétek, mint mostani társaitokat. Jong Shin Chan a neve nagyon rendes fiú. Innentől lehetne vele barátkozni. –mondta szigorúan az igazgató.
-De kinél fog lakni? –kérdezte Moonie.
-Van külön szállása, de ha nagyon szeretné Moon Young kisasszony önnél is lakhat. –mondta az igazgató.
-Nálam nem! Én is Rinienél lakom. –mondta és mutatott rám.
-Ez igaz Lee Chae Rin kisasszony? –kérdezte meglepetten az igazgató.
-Igen igazgató úr! –mondtam udvariasan.
-Önnél lakhat? Ön tudottam csak az öcsével és Moon Young kisasszonnyal lakik. –mondta az igazgató.
-Igazgató úr ez nem így van! Tesóm haverjai is ott vannak és hát igaz nagy a ház de már nem férne el. –magyaráztam el.
-Na jó akkor maradsz a kijelölt szálláson! –mondta az igazgató úr Jong Shin Channek.
-Hol fogok ülni? –kérdezte az új fiú.
-Lee Chae Rin kisasszony mellett lévő üres padban. –mondta közben mutatott rám.
-Sok sikert. –kuncogott Moonie.
-Vicces vagy Moonie. –súgtam neki. Majd jött és leült mellém majd ránézett a mögöttem ülő srácra. Mögöttem Lee Changsun ült de mi csak Lee Joonnak vagy Joonnak hívjuk. Majd kicsengetett Joont pedig odahívta az igazgató úr és beszélt vele.
-Lee Changsun önnek hol van a nyakkendője? –kérdezte az igazgató.
-Tetszik tudni otthon maradt. –magyarázta ki magát Joon.
-Nem hiszem, hogy otthon maradt volna mert már az óra végén Lee Chae Rin kisasszony játszott vele. –mondta az igazgató majd intett nekem, hogy menjek oda. –Ha már ennyire játszik a fiatalember nyakkendőjével akkor kösse meg! –parancsolta az igazgató.
-Igen is igazgató úr! –fogadtam szót. Majd megkötöttem Joonnak a nyakkendőt utána az igazgató kiment a teremből és helyre mentünk. Jong Shin Chan csak mosolygott, hogy én röhögök össze-vissza Joon meg ölelget.
-Igen is igazgató úr! –utánzott Moonie.
-Na Moonie most fogd be! –nevettem.
-Csoda, hogy megtudtad kötni a nyakkendőmet! Többet meg ne játszadozz vele. –viccelődött Joon.
-Jaj Joon te mondod?! Otthon maradt a nyakkendőm! –utánoztam.
-Na jól van komolyodjunk már meg! –mondta Moonie.
-Moonie te sose tudsz komoly lenni. De, hogy csak viccelek! –mondtam nevetve.
-Én tudok komoly lenni! Joon uraság nem tud komoly lenni. –mondta nevetve. Felálltam és nyújtóztam egyet. Majd elmentünk tesi órára, átöltöztünk majd kimentünk az udvarra kajálni. Velünk tartott Jong is. Ő egész szünetben meg sem szólalt. Majd becsengetett és bementünk órára. A tanár késett így leültünk a földre. Majd folytattuk a beszélgetést. –Joon tényleg nem tud komoly lenni!
-Na jól van na! Hagyjuk már szegény Joont! Most nézz rá mindjárt sír! –mondtam nevetve majd odamentem Joonhoz és beleültem az ölébe és átöleltem. –Ne sírjál Joon.
-Nem sírok. Erős vagyok kibírom. –mondta nevetve majd felálltam az öléből.
-Jajj Joon te erős? –kérdezte Moonie röhögve.
-Én igen az vagyok! Erős és izmos. –mondta nevetve majd felhúzta a felsőjét és én meg tapogatni kezdtem a hasát.
-Jézusom Joon! Csak nem kondizni jársz? –kérdeztem miközben leültem mellé.
-De, hogy jár ez kondizni! –nevetett Moonie. Én meg már annyira nevettem, hogy majdnem bepisiltem.
-Na gyerekek komolyodjunk meg! –mondtam komolyan.
-Héé te! –kiabált oda Moonie az új srácnak.
-Moonie.... Jong Shin Chan a neve te lökött. –mondtam neki.
-Akkor hééé Jong Shin Chan! –szólt megint a srácnak.
-Igen? Mi az? –kérdezte kis cuki hangon.
-Szerinted ez a srác jár kondizni? –kérdezte Moonie.
-Moonie.... –mondtuk egyszerre Joonnal.
-Szerintem igen! –mondta mosolyogva.
-Ja amúgy én Moon Young vagyok de hívj nyugodtan Moonienak! Örültem, hogy találkoztunk! –mondta mosolyogva Moonie.
-Én is örültem! –mondta udvariasan.
-Lee Changsun vagyok hívj nyugodtan Joonnak vagy Lee Joonak de én ez elsőt jobban szeretem! Örültem, hogy találkoztunk! –mondta Joon.
-Örültem! –mondta. Már én következtem volna de megcsörrent a telefonom.
-Na ki az? –kérdezte Moonie.
-Doojoon! –mondtam mosolyogva.
-Jaj! Akkor mi most meg szűnünk létezni! –mondta Joon.
-Ez nem igaz! –mondtam majd felvettem. –Igen? Szia Doojoon.... Persze suliban vagyok! Hol lennék máshol? .... Jajj nem kell aggódni! .... Okés semmi baj próbálnotok is kell! .... Puszi .... Én is! Szia ..... –majd letettem.
-Na mi az? –kérdezte Joon.
-Próbálnak. Majd későn érnek haza. –mondtam. –Jaaa.... Amúgy Lee Chae Rin vagyok lehet, hogy már egy kicsit ismerős a nevem a B2STből AJnek vagyok a nővére. Örültem! –mondtam mosolyogva.
-Komolyan ezt nem is tudtam. –mondta meglepődve. Majd bejött a tanár és beálltunk a tornasorba. A tanár közölte velünk, hogy akrobatikázni fogunk. Nagyon Szuper! Ennek csak Joon örült. Én nem tudtam semmit sem akrobatikázni. Joonnal nyújtottunk és sikerült beleülnöm az angol spárgámba. Majd be is fejeztük. Leültem és beszélgettem Moonieval. Majd kicsengetett. Mentünk az öltözőbe és átöltöztünk. Infó óránk jött bementünk a terembe és tanultunk nagyon gyorsan elteltek a tanórák. Majd elindultunk, Jong Shin Chant elkísértük, hogy tudja merre kell haza mennie. Végül Joon haza kísért engem és Mooniet és ő is haza ment. Moonieval bementünk a házba és ugyebár nem volt otthon senki. Én egyből elkezdtem főzni persze miután lepakoltam a cuccomat a szobámba. Majd készlett a kaja és leültünk Moonieval enni. Megkajáltunk Moonie elpakolt én meg elmosogattam. Mosogatás után felmentem és megtanultam utána lezuhanyoztam és lefeküdtem aludni. Megébredtem úgy hajnali fél 3kor lementem inni, majd felmentem és amikor bebújtam az ágyamba a srácok akkor jöttek haza. Szegénykék! Hamar visszatudtam aludni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése