Reggel amikor felkeltem akkor olyan kipihenten éreztem magam. Nagyon jó érzés volt. Lementem meg reggeliztem felmentem bementem a fürdőbe megmostam a fogamat sminkeltem magam összefogtam a hajamat. Aztán AJ szobájába és felkeltettem Mooniet. Majd kimentem bementem a saját szobámba felöltöztem meg igazítottam a hajamat. Lementem és elkezdtem csinálni a kaját Moonienak és nekem. Tudtam, hogy Moonie úgy sem eszik otthon. Majd amikor beleraktam a táskámba a kajámat és Moonienak is a kajáját akkor lejött Moonie. Ma időben elindultunk otthonról és normális tempóban sétáltunk az egyetemig. Amikor odaértünk a sarkon már várt minket Joon. Majd így hárman elmentünk Jongért mert olyan sok időnk volt még becsengetésig. Amikor odaértünk Jong még aludt. Felmentem és felkeltettem.
-Jong kelj fel! –mondtam neki kedvesen és lágyan.
-Fenn vagyok! –mondta sóhajtva.
-Nem úgy látszik. Na keljél fel és öltözz fel! –mondtam neki és kimentem a szobájából de az ajtót nem csuktam be. Lementem és elkezdtem csinálni Jongnak a reggelit amit a suliban fog meg enni mert annyi idő már nem volt, hogy meg kajáljon. Majd lejött felöltözve de szegényke nagyon fáradt volt. Majd elindultunk a suliba. Annyit ugráltam nevettem és beszéltem nagyon elememben voltam.
-Te mikor feküdtél le tegnap? –kérdezte Jong.
-Hát úgy fél 7 körül már ágyban voltam.- mosolyogtam.
-Jó hamar. –mondtam Moonie.
-Nem baj az! Az ilyen Riniet szeretjük nem az olyat amelyik tegnap volt. –mondta Joon majd megölelt.
-Valahogy gondoltam. –mosolyogtam. Majd odaértünk a sulihoz. Bementünk és az első óránk Infó volt. Bementünk a terembe és 5-10 perc után be is csengetett addigra Jong is felkelt és már ő is elemébe volt. Szóval együtt hülyültünk. Hamar eltelt az óra utána egy Angol jött. Most Angol órán témazárót írtunk így ez is hamar eltelt majd kajáltunk szünetben. Becsengetett és Matek óra jött megint az igazgatóval.
-Gyerekek figyeljetek! Bejelentem, hogy ma és holnap 3 órájuk lesz megtartva. De most foglalkozzunk a matematikával. –jelentette ki az igazgató. Ennek mindenki megörült. Hamar eltelt így a nap.
-Van kedvetek eljönni ma valahova? –kérdezte Joon.
-Nekem lenne. –mondta Jong.
-Nekem is. –mondta vidáman Moonie.
-Na és neked Rinie? –kérdezte Jong.
-Hát figyeljetek....! Öömm.... Ma nem jó. Vagy is pontosabban nekem egész héten nem jó. Ma tanulnom kell. Tudom holnap csak 3 óránk lesz meg tartva de mind a háromból témazárót írunk és én alig értem a Fizikát és a Kémiát szóval tanulnom kell! –magyaráztam el.
-Hát jó! Akkor mi se menjünk! –mondta Joon.
-Neeem! Ti menjetek! Nem akarom, hogy most miattam halaszgassátok a programot. Menjetek nyugodtan. –mosolyogtam.
-De nem baj, hogy téged itthon hagyunk? –kérdezte Joon.
-Áhh de, hogy lenne baj. Szórakozzatok! –mosolyogtam.
-Okés! –mondta Joon majd megölelt. Ők elmentek Jongnál majd lepakolják a cuccokat így én elindultam haza. Mikor hazaértem mindenki az étkezőben volt és kajáltak. Felmentem a szobámba majd lementem a srácokhoz.
-Sziasztok! –köszöntem nekik.
-Mi a bajod volt tegnap? –kérdezte Dongwoon.
-Áhh semmi csak ugyebár későn keltem majd nem elkéstem a suliból és nagyon fáradt voltam. Ha megbántottam valakit akkor nagyon sajnálom. –mondtam és közben egy gyors pillantást vettem Doojoonra majd mosolyogtam egyet.
-Jól van! Látom most teljesen az ellentétje vagy mint tegnap! –jegyezte meg Yoseop nagy mosollyal az arcán.
-Igen! Nagyon boldog és kipihent vagyok! –mosolyogtam.
-Na az a jó. –mondta AJ.
-Aham. –mondtam mosolyogva és közben leültem az asztalhoz és pont Doojoon mellett volt hely.
-Na mi van a suliba?-kérdezte AJ.
-Semmi. Csak van egy új osztálytársunk. –mondtam már-már fülig érő mosollyal.
-Na és ki az? Legalább B2ST fan? –kérdezte AJ nevetve.
-Jong Shin Chan a neve Japán cserediák és most itt van nálunk. Nem hiszem, hogy nagy B2ST fan lenne, inkább U KISS. –mondtam mosolyogva.
-Na biztos alakul valami közöttetek, hogy ilyen vidám vagy mikor beszélsz róla.-mondta Yoseop.
-Mi? –kérdeztem. –Neeeem....! Én nem vagyok belé szerelmes ha azt hiszed Yoseopie! –mosolyogtam.
-Aha jó már tagadni. –mondta Dongwoon.
-Nem tagadom mert nem is igaz! –mosolyogtam.
-Na jól van! Hagyjuk ezt a témát. –mondta Doojoon majd felállt az asztaltól és felment a szobájába.
-Ennek mi a baja? –kérdezte Hyunseung.
-Nem tudom! –jelentette ki AJ.
-Majd én kiderítem! Ti maradjatok. –mondtam mosolyogva és felálltam az asztal mellől és felmentem Doojoon szobájába. Bekopogtam.
-Doojoon bejöhetek? –kérdeztem lágyan.
-Mi? Ja persze gyere! Csak csukd be magad után az ajtót. –mondta. Bementem és becsuktam magam mögött az ajtót. A székében ült és elmosolyodtam, hogy milyen kis aranyos még akkor is ha szomorú. Doojoon felállt odajött hozzám és átölelt, olyan szorosan ölelt, hogy alig kaptam levegőt. Majd én is átöleltem.
-Doojoon! –szóltam neki.
-Igen?! Mi az? –kérdezte.
-Egy kicsit szorosan ölelsz és alig kapok levegőt. –mondtam. Majd Doojoon eltolt magától.
-Sajnálom! –mondta miközben a padlót fürkészte.
-Semmi baj. –mondtam mosolyogva. Majd odamentem hozzá és magamhoz öleltem és adtam egy puszit a mellkasára. Ezen elmosolyodtunk.
-Köszönöm!-jelentette ki.
-Én köszönöm, hogy itt vagy velem! –mondtam majd adtam neki egy puszit az arcára. De Doojoon meg akart csókolni. –Doojoon!
-Mi az? Már meg sem csókolhatlak? –kérdezte meglepetten.
-Nem! –tiltakoztam és a mutató ujjamat Doojoon ajkaira tettem.
-Miért? –kérdezte.
-Azért mert teljesen összezavarnál, hogy kit válasszak! Amúgy mi a baj van? –kérdeztem.
-Csak az, hogy tuti hogy szerelmes vagy abba az új diákba. –mondta el Doojoon.
-Mi.... hogy én szerelmes? Csak haverként tekintek rá semmi több! –magyaráztam el Doojoonnak.
-Rinie gyere csak le! –kiabált fel AJ.
--Értem. –mondta Doojoon.
-Okés de ha most megbocsájtasz! –mondtam.
-Jó menjél csak nyugodtan! Megyek én is. –mondta Doojon már mosolyogva.
-Jó. –mosolyogtam én is. Amikor mentünk lefele a lépcsőn Doojoon megfogta a kezem én hagytam csak amikor már az étkezőhöz értünk akkor kivettem a kezemet a kezéből.
-Na végre, hogy lejöttél. –mondta AJ.
-Miért mi a baj van? –kérdeztem.
-Nincsen semmi csak Yoseop hiányolt téged! –nevetett AJ.
-Jaj mi a baj van Yoseopie? –kérdetem mosolyogva.
-Álmos vagyok és nem akarok próbálni! –hisztizett Yoseop. Ezen elnevettem magam.
-Jaj! Hát kikényszerít rá, hogy próbálj? –kérdeztem.
-Doojoon! Puhítsd meg a szívét! Ne legyen ilyen gonosz. –mondta közben mutatott Doojoonra.
-Yoseopie még is, hogy puhítsam meg Doojoon szívét? –kérdeztem majd ránéztem Doojoonra és rámosolyogtam jelzésképpen, hogy Yoseop csak viccel.
-Ahogy gondolod! –mondta Yoseop fülégérő mosollyal.
-Köszi ebben nagyon sokat segítettél! Majd beszélek vele! De pihend ki magad legközelebb! –parancsoltam nevetve.
-Igen is asszonyom! –nevetett.
-Na jó azért annyira nem vagyok öreg! Az az 1 év meg ami közöttünk van Yang Yoseop úr az nem sok. –mondtam nevetve.
-Na amúgy Moonie hol van? –kérdezte AJ.
-Jaa totál elfelejtettem mondani, hogy Moonie Jonggal és Joonnal van! Bocsi. –mondtam.
-Áhh értem! –AJ féltékeny arcot vágott ami tőle nem valami meg szokott.
-AJ ne legyél már féltékeny nem lesz semmi sem mert Joon ott van! Ne aggódj. –átöleltem öcsikémet. Abba a pillanatba pedig Moonie esett be az ajtón.
-Sziasztok! –lihegte, mint valami kutya.
-Szia Moonie! –mondtuk egyszerre a srácokkal.
-Veled meg mi van? –kérdeztem.
-Semmi csak, hogy tudod Jongnál letettük a táskát mikor már jöttünk haza akkor bementem a táskámért és elkezdtek kergetni hazáig. –nevetett.
-Gratulálok! Nem is ti lennétek. –mosolyogtam.
-Kösz! De most nagyon szomjas vagyok. –mondta.
-Adjad felviszem a táskádat utána elkezdem a házimat csinálni. –mondta majd elvettem Moonietól a táskát.
-Köszi Rinie imádlak! Olyan hulla vagyok. –mondta majd bement a konyhába és ivott egy pohár vizet. Felmentem beraktam AJ szobájába Moonie táskáját majd bementem a saját szobámba és elkezdtem csinálni a házimat. Koreait, Fizikát, Kémiát, Angolt és Infót kellett tanulni. Szerencsére minden tantárgyból értettem mindent ez már meg szokott egy kitűnő tanulótól. Így a házikat 2 óra alatt csináltam meg szóbeli és írásbelivel együtt. Tanulást után elmentem zuhanyozni utána lementem a konyhába inni egy pohár szörpöt majd felmentem és bebújtam az ágyamba. 5-10 perc nem telt el én már aludtam fárasztó napom volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése