40. fejezet: Elegem van!

Kimentem majd beültem a kocsimba és haza mentem. Bementem a házba lepakoltam a szobába majd lementem a földszintre. Leültem a nappaliba a kanapéra és vártam, hogy Doojoon haza jöjjön. Hajnali 2 órakor ért haza a drága. Csendben bejött a házba majd ment volna felfelé a szobába.
-Doojoon! Hát te? –kérdeztem.
-Szia kicsim. Miért vagy még fent? Nem tudtál aludni? –kérdezte.
-Most én kérdezek te pedig válaszolsz! Hol a fenébe voltál idáig? –kérdeztem.
-Próbálni. –mondta.
-Ohh próbálni? Ugye a CUBEnál.... hah hol próbáltál volna?! –mondtam bunkózva.
-Igen a CUBEnál. De miért beszélsz velem így? –kérdezte.
-AJékkel voltál ugye? –kérdeztem még mindig bunkózva.
-Igen. De miért vagy ilyen bunkó? –kérdezte.
-Úgy terveztem, hogy ha ti úgy is próbáltok beszélgetek egy kicsit Moonieval. De amikor odaértem hozzájuk bementem a házba és mindenki ott volt a nappaliban kivéve téged. Akkor értek haza a CUBEtól. Mert egy kicsit furcsállták, hogy nem kell próbálniuk. –mondtam.

-És én ezzel most mit csináljak? –kérdezte.
-Doojoon.... Hol voltál? –kérdeztem.
-Próbán. –mondta.
-Kivel vagy kikkel? –kérdeztem.
-AJékkel. –mondta.
-Legalább ne hazudnál a szemembe.... AJ és a többi srác Moonieéknál voltak egész délután. Míg te sehol, eltűntél. Hívtalak de nem vetted fel ki voltál kapcsolva. Ha próbára mész akkor sem szoktad kikapcsolni a telefonodat. –mondtam. –De amikor szeretkezünk mindig kikapcsolod....
-Én nem.... –kezdte.
-Tűnj el Doojoon! –vágtam bele a mondatába.
-Én nem csaltalak meg! –mondta.
-Elegem van! Tűnj el! Nem akarlak látni! –mondtam.